Győr/ Győr-Moson-Sopron megye/: gps/47.688976,17.63113
Nagyboldogasszony-Székesegyház
9021 Győr, Káptalandomb 5/B
Tel.: 96/5
50-740
Miserend: hétfőtől-szombatig: 6.00, 18.00; vasárnap: 8.30, 10.00,12.00,18.00
Győr-Moson-Sopron megyei, vérrel verítékező Szűzanya búcsújáróhelye.
A képet egy ír püspök, a katolikusokat üldöző Cromwell Oliver elől menekülő Lynck Walter hozta magával 1655-ben hazájából, Írországból. Püsky János győri püspök meghívására Magyarországon telepedett le. A székesegyház Szent Anna-kápolnájában felfüggesztett Mária-kép 1697. március 17-én reggel 6 órától 9-ig vérrel verítékezett. A csodás jelenés napja az írek térítő apostolának, Szent Patriknak az ünnepe volt. A véres cseppeket felfogó kendő az 1701-es igazoló irattal együtt máig megtekinthető.
A kép könnyezésének oka az utólagos véleke
dés szerint az, hogy abban az évben utasították ki Írországból a hitükhöz h
katolikus papokat.
Szent László Herma
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A herma szó görög eredetű. Eredetileg olyan négyszögletű kőoszlopot jelent, amelyen csak a fejet és a falloszt (nemi szervet) faragták ki. A középkortól készített büszt alakú ereklyetartókat is hermának nevezik (a szó Magyarországon Ereklyetartóként ismert.
Ereklyetartóként
A hermák készítése nem szűnt meg az ókorban, a középkor is átvette ezt az ábrázolási módot, a herma szó ebben az időben egyre inkább összeforrt a szentek tiszteletével és az ornamentikával, különösképp az ötvösművészetben alkalmazott figurák kidolgozásának művészetével. A herma általában az általa ábrázolt személy csontjait tartalmazta, mégsem jelent egyet az ereklyetartóval, mert egyedi stílussal rendelkezett, minden egyes hermának ugyanazok voltak a formai elemei. Így történt ez Magyarországon is, ahol sok ilyen ötvösművészeti remekmű született. Ma már maguk a hermák (ereklyetartók) is ereklyének számítanak.
Szent László hermája egy ereklyetartó, a magyarság egyik legfontosabb történelmi ereklyéje.
Története[szerkesztés]
Szent László királyunk 1095-ben halt meg, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté. A szentté avatását követően a sírját felnyitották, testét az őt megillető díszes sírba helyezték, ám fejét egy külön ereklyetartóba tették, hogy vallásos tisztelet tárgyává tegyék. Az eredeti ereklyetartót, mely fából készült, egy tűzvész 1406-ban elpusztította, ám a koponyának szerencsére nem esett baja. A ma látható hermát Zsigmond királysága alatt készítették, a koponyát ezüsttel vonták be, ám a legfelső részét szabadon hagyták, hogy ott megérinthető legyen. Ezt a felül nyitható elkészítés tette lehetővé.
A herma később a Báthory családé, majd 1606-ban – Naprágyi Demeternek köszönhetően – a győri püspökségé lett, mivel őt nevezték ki Győr püspökének. A mellszobrot Prágában restaurálták, amelynek során kicserélték a koronán található igazi drágaköveket. Ez után a török megszállás miatt Borostyánkő várában őrizték, majd 1945 után visszakerült Győrbe. A 15. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, és azt ott szintén díszes hermában őrzik. A herma 1861-ben új helyet kapott a Hédervári-kápolnában, új oltáron, díszes üveggel borított tartóban helyezték el. Jelenleg a győri bazilikában található.
A herma tiszteletéhez kapcsolódik egy monda is, mely szerint 1762-ben földrengés volt Győrött, és az emberek Szent Lászlóhoz folyamodtak segítségért, hogy mentse meg a várost. Nem is történt nagy kár, ezért Zichy Ferenc püspök elrendelte, hogy minden évben, körmenetben vigyék végig a hermát a városon. Ez a szokás 1950 és 1989 között ugyan szünetelt, de azóta ismét megtörténik ünnepélyes keretek között.